A Mohács 500 projekt keretében folyó antropológiai és régészeti kutatások helyzetének jobb megismerése érdekében 2024. április 16-án Szegedre látogatott az Ásatási Bizottság (ÁB) elnöke, Dr. Szabó Gábor (az ELTE BTK Régészeti Intézet tanszékvezetője) és az ÁB további három tagja – Dr. Kovács Katalin (a Budapesti Történeti Múzeum osztályvezetője), Kreiter Eszter (a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézetének koordinációs igazgatója) és Dr. Rosta Szabolcs (a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatója). A látogatáshoz csatlakozott Szajcsán Éva, a Baranya Megyei Kormányhivatal (BMKH) örökségvédelmi hatóságának régészeti szakreferense, és Kovács István, a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) tudományos munkatársa. Dr. Pap Ildikó a Magyar Tudományos Akadémia Antropológiai Osztályközi Tudományos Bizottság (MTA AOTB) képviseletében, ill. a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNPI) megbízott antropológiai kurátoraként vett részt a rendezvényen.
A program célja a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen folyó tömegsírfeltárási munkák és az azokhoz kapcsolódó tudományos kutatások áttekintése volt. A rendezvény házigazdájaként Dr. Pálfi György, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Embertani Tanszék tanszékvezetője köszöntötte a vendégeket, majd prezentációjában ismertette a tömegsír feltárásának 2020-22 közötti három szakaszát, ill. a feltárás során megszerzett szakmai tapasztalatokat. Kitért a terepantropológia legfontosabb megfigyeléseire, az azokra épülő 2021-22-es kutatási eredményekre, majd röviden összefoglalta a Szegeden folyó laboratóriumi antropológiai munkálatok 2023-as és 2024-es eredményeit. A program második pontjaként került sor a Mohács 500 projekt régészeti kutatásait végző Pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) prezentációjára. A JPM-ot Dr. Bertók Gábor régész, múzeumigazgató és Neményi Réka, a JPM Régészeti Osztály osztályvezetője képviselték. Neményi Réka előadásában részletesen ismertette a Mohácsi Nemzeti Emlékhely 3. sz. tömegsír feltárása során előkerült régészeti leleteket, kitérve az azokkal kapcsolatos előzetes kutatási eredményekre és egyes leletek csatatérkutatási jelentőségére is.
1.a-1.b képek: Dr. Pálfi György tanszékvezető (SZTE) és Neményi Réka osztályvezető (JPM) az SZTE Embertani Tanszék előadótermében tájékoztatják az Ásatási Bizottság tagjait a tömegsír-feltárási munkákról, a terep- és laboratóriumi vizsgálatok eddigi eredményeiről, ill. a 3. sz. tömegsír régészeti leleteiről
Az antropológiai és régészeti eredmények előadótermi bemutatása után került sor az SZTE-JPM közös, szegedi helyszínű oszteológiai kutatóbázisának megtekintésére. Az SZTE-biztosította ingatlanban több, mint másfél éve folyik a 3. sz. tömegsírból feltárt, eredetileg több, mint hatszáz vázmaradványként és több száz különálló vázrészletként regisztrált embertani lelet rendezése, tisztítása, restaurálása, újraegyesítése és tudományos vizsgálata. Az SZTE Embertani Tanszék oktatói, kutatói, külső munkatársai, doktoranduszai által végzett munka eredményeként megtörtént a több tízezer emberi csontváz-elem előzetes rendezése, a csontvázak több mint felének tisztítása, antropológiai-paleopatológiai vizsgálata. A minimális egyénszám tekintetében a jelenlegi legpontosabb becslés a 327 fő, amit számszakilag tovább növelhet a váz nélküli – többségükben lefejezésekből származó – koponya-maradványok száma.
Dr. Szabó Árpád főorvos, igazságügyi orvosszakértő (SZTE Igazságügyi Orvostani Intézet) részletes tájékoztatást adott az ÁB tagjainak és a gyakorlati bemutató további vendégeinek a csontmaradványokon megfigyelhető peri mortem vágásnyomokról, amelyek igazságügyi antropológiai vizsgálatát, tipizálását és differenciáldiagnosztikai elemzését végzi a főorvos PhD kutatásai keretében. Vig Viktor tudományos segédmunkatárs doktori kutatási témája a 3. sz. tömegsír teljeskörű peri mortem sérülés-elemzése. A fiatal kutató több, egyértelműen kivégzésre utaló esetet mutatott be Dr. Szabó Gábor elnök úrnak és munkatársainak. Vig Viktor jelenleg egy, a teljes tömegsírt reprezentáló, 45 egyén vizsgálatára épülő nemzetközi közleményen dolgozik Dr. Bereczki Zsolt egyetemi adjunktus (PhD témavezető, SZTE Embertani Tanszék) és Dr. Szabó Árpád főorvos irányítása mellett. A kézirat konklúziói a tömeges hadifogoly-kivégzés tézisét támasztják alá.
2.a-2.b képek:Dr. Szabó Árpád igazságügyi orvosszakértő (SZTE) a peri mortem vágások elemzéséről tájékoztatja az ÁB elnökét, tagjait és a látogatás további résztvevőit a Mohács 500 projekt szegedi antropológiai kutatóbázisán
Kocsmár Réka doktorandusz (témavezetője Dr. Molnár Erika egyetemi docens) ismertette az embertani leletek feldolgozásának gyakorlati menetét, és ismertette azokat a módszertani megoldásokat, amelyek a projekt rangidős doktorandusza – az eseményről szabadság miatt hiányzó – spanyol fiatal kutató, Marcos De Andrés (témavezető: Dr. Pálfi György) nevéhez fűződnek. Kocsmár Réka bemutatta az eddigi paleopatológiai vizsgálatok fontosabb eredményeit, kiemelve bizonyos fejlődési rendellenességek, és egyes specifikus fertőző megbetegedések (pl. tbc, szifilisz) magas arányát. Ehhez kapcsolódva Dr. Pálfi György antropológiai projektvezető tbc-s és szifiliszes csonttani tüneteket mutatott be néhány leleten.
3.a-3.b képek: Kocsmár Réka doktorandusz (SZTE Embertani Tanszék) a Mohács 500 projekt keretében folyó embertani leletkezelés, ill. antropológiai/paleopatológiai vizsgálatok munkarendjét ismerteti
4.a kép: Vig Viktor tudományos segédmunkatárs (SZTE Embertani Tanszék) lefejezésre utaló vágott sérülés-nyomokat mutat be Dr. Szabó Gábor tanszékvezetőnek (ELTE), az ÁB elnökének
4.b kép: Dr. Pálfi György tanszékvezető (SZTE Embertani Tanszék) súlyos fertőző betegség-tüneteket mutat a 3. sz. tömegsír áldozatainak csontmaradványain
Az ÁB tagjaival folytatott diszkusszió során Dr. Pálfi György kifejtette, hogy a 3. sz. tömegsír emberi maradványainak morfológiai vizsgálatain kívül archeogenetikai (humán DNS) vizsgálatokra, izotópos vizsgálatokra, paleomikrobiológiai és specifikus paleoradiológiai vizsgálatokra is sor fog kerülni. Utóbbiak nagy segítséget nyújtanak majd a paleopatológiai differenciáldiagnosztikában, de fontos alapját képezik a későbbi digitális arcrekonstrukciós munkáknak. A szegedi munkacsoporton belül a fertőzéses eredetű elváltozásokkal kapcsolatos kutatások felelőse Dr. Spekker Olga tudományos munkatárs, míg a 2024 végére – 2025 elejére tervezett, aktivitás-függő csontváz-markerek vizsgálata elsősorban Dr. Tihanyi Balázs tudományos munkatárs kompetenciáira támaszkodik. A digitális arcrekonstrukciók készítését Dr. Kis Luca posztdoktor kutató végzi majd 2025 során, a morfológiai vizsgálatok lezárását követően.