Részletek

Megjelent: 2023. november 24

Elindulnak a tervezési munkák a Mohács 500 projektben

A napokban megkezdődhet a II. Lajos Emlékhely látogatóközpontjának, és a hozzá tartozó panorámapontnak a tervezése, valamint a volt Kenyérgyár épületének és területének az átalakítása. A nyertes pályázók körülbelül 5 hónap múlva készülnek el a tervekkel.

A mohácsi csata 500. évfordulójára, 2026-ra kormányzati támogatással fejlesztések, programok valósulnak meg Mohácson és a térségben. Amellett, hogy méltóképpen emlékezünk a csatában elesett hőseinkre, a kivitelezendő projektek területfejlesztési és történelmi jelentőséggel bírnak, a régió Magyarország egyik legnagyobb kulturális-turisztikai húzóerejévé válhat.

Mohács városát 4 nagy projekt érinti közvetlenül:

1. A Széchenyi tér átépítése, parkolás kiváltása parkolóház építésével, a Fogadalmi Templom és környezetének tovább építése, valamint a Városháza felújítása.
2. A Szent János Hotel kapacitásainak növelése korszerűsítéssel és bővítéssel, emellett a városközponthoz kapcsolódó dunai partszakasz rendezése, a Sokac rév felújítása.
3. A Csatatéri Emlékkápolna és a Kálvária felújítása a hozzájuk kapcsolódó közterülettel,
4. Továbbá a II. Lajos Emlékhely fejlesztése, látogatóközpont kialakításával, tematikus sétány létrehozásával.

A tervezők kiválasztására irányuló beszerzési/közbeszerzési eljárások folyamatban vannak, több eljárás a napokban zárul a tervezési szerződés megkötésével.

Részletek

Megjelent: 2023. december 08

A Mohácsi Nemzeti Emlékhely folyó régészeti, antropológiai kutatások új ismeretanyaggal gazdagították a mohácsi csatával kapcsolatos ismereteinket. Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az emlékhely III. számú tömegsírjában nyugvó halottak a csata utáni tömeges, brutális kivégzés áldozatai.

Dr. Varga Szabolcs történész 6 db rollup segítségével mutatja be ezt a tragikus eseményt, illetve megismerteti az érdeklődőket az emlékhely, valamint az ott folyó régészeti kutatások történetével és az antropológiai vizsgálatok eredményeivel. A rollupok szövege hosszú kutatás eredménye: tartalmas, izgalmas, de mindenki számára könnyen értelmezhető. A tablók korabeli ábrázolásokkal, képekkel, grafikákkal gazdagon illusztráltak, amelyek megszerkesztése Vértesi Lázár munkáját dicséri.

Az információkban gazdag rollupok a Csorba Győző Könyvtárral való együttműködés segítségével megtekinthetők január végéig a Villány Könyvtári Információs Hely és Közösségi Hely épületében.

Részletek

Megjelent: 2023. október 29

"Mohács 500 a helyi oktatásban" programsorozat indult az MTÁI Széchenyi István Általános Iskolája, a Mohácsi Tankerületi Központ szervezésében és Mohács Város Önkormányzatának, a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumnak az együttműködésével.

A programsorozat nyitásaként, október 27-én tartottuk a tankerület illetékességi területén, a Mohácsi, Bólyi és Siklósi Járások állami, egyházi, nemzetiségi általános és középiskolák történelem tanárai részére a szakmai napunkat, melynek keretében először egy bemutató órára került sor a Széchenyi Iskolában.

A mohácsi csatáról szóló történelem órát Tolvaj Andrásné mesterpedagógus tartotta. Ezt követően a SLAMI nagytermében egyetemi tanárok, kutatók, régészek, antropológus a mohácsi csatával kapcsolatos legújabb kutatásokról szóló előadásait hallgatták meg az érdeklődő pedagógusok és intézményvezetők, valamint száz középiskolás tanuló, akik a mohácsi gimnáziumból és szakképző iskolából érkeztek.

Az előadók között köszönthettük Dr. Varga Szabolcs történészt, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársát, Dr. Bertók  Gábort, a Janus Pannonius Múzeum igazgatóját és a múzeum régész kutatóját, Dr. Haramza Márkot és Dr. Pálfi Györgyöt a Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének vezetőjét, antropológust.

A délutáni program keretében Galán-Fazekas Ibolya a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeum múzeumpedagógusa vezetésével "városi sétán" vettek részt a történelem tanárok, érdeklődő  pedagógusok, amelyen a mohácsi csatával kapcsolatos emlékállításokat kerestük fel.

Részletek

Megjelent: 2024. február 02

Az emlékezetközösség néhány újonnan felmerülő lehetőségéről Móczár Gáborral, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatójával beszélgettünk.

Hajlamosak vagyunk a magyar történelem eseményeire úgy tekinteni, mintha azok kizárólag a mi múltunk tényei lennének, mintha a velünk élő népeknek nem sok közük volna hozzájuk. Ám, ha jobban meggondoljuk, amikor beszédbe elegyedünk szlovák, horvát, de akár még cseh vagy lengyel barátainkkal, kiderül: ők éppen úgy sajátjuknak vallanak egy-egy személyt, ügyet, emlékezetpontot, mint mi, magyarok. Az emlékezetközösség néhány újonnan felmerülő lehetőségéről Móczár Gáborral, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatójával beszélgettünk.

Az idén 175 éves Fiumei úti sírkert alapítása is kapcsolódik a szabadságharchoz. 1849 április elején ide temették azokat a honvédeket, akik az isaszegi csatában szenvedtek sebesülést, és a Rókus kórházban már nem tudták megmenteni őket. 
– Bár rengeteg szobor, emlékmű, sír, tömegsír van – amelyek közül  több, a tavaszi hadjárathoz kapcsolódó tömegsírt védett temetkezési hellyé nyilvánított a közelmúltban kezdeményezésünkre a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság –, mégis szükség lenne egy olyan emlékhelyre, ami központi megemlékezések helyszíne lehet. Az 1848-as ismeretlen katona szimbolikus sírjával, egy országzászló felállításával hoznánk létre egy ilyen emblematikus emlékhelyet a Fiumei úti sírkertben – számolt be az elképzelésekről a főigazgató.

Az idei terveknek azonban nem ez a legérdekesebb része. Az ugyancsak 175 éves tavaszi hadjárat kapcsán a Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) részt vesz az első Kárpát-medencei negyvennyolcas emlékmű felújításában és látogathatóvá tételében.

Az 1851-ben illegálisan felállított, legelső honvédemlékmű az 1849-es héthárs-vörösalmai csata hőseinek mementója volt a Bánó család roskoványi birtokán. Az oszlopot azonban 1918-ban cseh legionáriusok ledöntötték, de a helyiek elásták, s ezzel meg is óvták. A felvidéki Sine Metu Egyesület Orosz Örs vezetésével néhány éve megtalálta, tavaly pedig a Nöri támogatásával és segítségével felújították és eredeti helyén felállították az emlékművet, amelynek ünnepélyes avatása idén júniusban lesz. 

Hasonlóan nemzeteket összefogó jelleget akar adni a Nemzeti Örökség Intézete a két év múlva esedékes mohácsi megemlékezéseknek. 

– A Mohács 500 projekt egészen újfajta módon szeretné elhelyezni nemzetünk történelemtudatában a mohácsi csatát. Egyrészt nemcsak az 1526-os tragédiára szeretnénk emlékeztetni, hanem a közelben megvívott 1687-es úgynevezett második mohácsi összecsapásra is, amely a nagyharsányi síkon az egyik utolsó csatája volt a hazánkat felszabadító nemzetközi szövetségnek. A két ütközet keretezi történelmünk egy rendkívül fontos szakaszát, és így arról is tudunk beszélni, miként tudta az ország átvészelni a másfél évszázados török hódoltságot. Másrészt szeretnénk megmutatni, hogy mindkét ütközet mögött közép-európai összefogás állt. Minden részt vevő országnak lesz egy kis emlékhelye a sátorhelyi nemzeti emlékhely újonnan kialakítandó kegyeleti terében – fogalmazott a főigazgató.